A Dentissa Kft adatvédelmi, valamint a közérdekű adatok megismerésére irányuló
igények teljesítésének, továbbá kötelezően közzéteendő adatok nyilvánosságra hozatalának rendjéről
szóló szabályzata
Preambulum
A Dentissa Kft. az Alaptörvény, a Polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény, az információs
önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (továbbiakban: Info
tv.), a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény (továbbiakban Nftv.), az egészségügyről
szóló 1997. CLIV. törvény (továbbiakban Eütv.), az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes
adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII.törvény (a továbbiakban:Eüak.) valamint az
egészégügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezelésének egyes kérdéseiről szóló 62/1997.
(XII.21.) NM rendelet (a továbbiakban Eünr.) alapján a rendelőben kezelt adatok védelmének,
valamint a közérdekű adatok nyilvánosságra hozatalának rendjét a Dentissa Kft. a következőkben
leírtak szerint állapítja meg:
I. fejezet Általános rendelkezések
Szabályzat hatálya
1.§.
(1) A szabályzat hatálya kiterjed
a./ a rendelő összes szervezeti egységére, ahol adatok kezelése történik (recepció, rendelő)
b./ minden személyre, aki személyes adatot kezel, vagy a rendelő tevékenysége során személyes adatot
ismer meg,
c./ az összes, vonatkozó jogszabályok által személyesnek minősülő adatra,
d./ az adatkezeléssel kapcsolatba került vagy kerülő külső szolgáltatókra, amelyek a rendelő
illetékessége alá tartozó személyes adatot kezelnek, vagy azzal kapcsolatba kerülnek,
e./ a közérdekű és közérdekből nyilvános adatokat kezelő szervezeti egységekre, valamint a
betegazonosító rendszer adatkezelőire és adataira.
(2) A közhiteles nyilvántartásba történő és a törvényben szabályozott kötelező adatszolgáltatás
esetén jelen szabályzatnak az adatszolgáltatás költségtérítésére vonatkozásait nem kell alkalmazni.
Ezen adatszolgáltatások kötelezőek és ingyenesek.
(Humángenetikai adatok védelmére a humángenetikai adatok védelméről és a biobankok működéséről
szóló szabályzat eltérő rendelkezéseket állapíthat meg.
Fogalmak
2.§
Adatfelelős: az összes közzéteendő adatok tekintetében Dr. Balogh Ágnes Emese az adatfelelős
Adatközlő: Dr. Balogh Ágnes Emese
A rendelő honlapja: egyedi honlap
közzéteendő adat: az általános közzétételi listában, a különös közzétételi listában és az egyedi
közzétételi listában szereplő adat, mely a jelen szabályzat mellékleteként van felsorolva
közzététel: a közzéteendő adatokat a rendelő honlapján, digitális formában, bárki számára,
személyazonosítás nélkül, korlátozás mentesen, kinyomtatható és részleteiben is adatvesztés és –
torzulás nélkül kimásolható módon, a betekintés, a letöltés, a nyomtatás, a kimásolás és a hálózati
adatvitel szempontjából is díjmentesen történő hozzáférhetővé tétele, ideértve a pontatlan vagy téves
adat helyesbítését, a már közzétett, azonban időszerűtlenné vált adatok módosítását, kicserélését,
valamint az adatok eltávolítását is,
időszerűtlenné vált adat: az a közzétett adat, amely a közzététel idejében pontos és megbízható
információt tartalmazott, azonban egy időközben bekövetkezett esemény miatt a jelenre nézve már
nem bír releváns – változó adat esetén az aktuális időállapot szerinti megismeréshez szükséges –
információ tartalommal.
személyes adat: különösen az érintett neve, anyja neve, születési helye és ideje, lakóhelyének, illetve
tartózkodási helyének címe, mesterségesem létrehozott azonosító adatok, melyek matematikai, vagy
más algoritmus szerint generáltak, és a természetes személyhez egyénileg és kizárólagosan
hozzárendelhetőek, ilyenek különösen a személyi azonosító kód, a társadalombiztosítási azonosító jel
(TAJ), az adóazonosító jel, a személyi igazolvány száma, az útlevél száma, az egyetemi hallgatói
azonosító kód, a felsőoktatási információs rendszer működéséért felelős szerv által kiadott oktatói,
illetve hallgatói azonosító szám.
közeli hozzátartozó: a jogszabályban meghatározottakon kívül az élettárs is,
Adatkezelés jogalapja, célja, elvei
3.§
(1) személyes adat csak törvényben meghatározott célból, jog gyakorlása és kötelezettség
teljesítése érdekében kezelhető; vagy önkéntes adatszolgáltatás alapján a rendelő által előre
meghatározott célból, a cél eléréséhez szükséges minimális mértékben és ideig (az adatkezelés
célhoz kötöttsége és arányossága).
(2) Személyes adat csak akkor kezelhető, ha
a./ ahhoz az érintett hozzájárulását adta, vagy
b./ azt törvény elrendeli, vagy
c./ a rendelő rendeltetésszerű működésének, a munkáltatói jogok gyakorlásának, a képzés, a
kutatás megszervezésének biztosításához nélkülözhetetlen, vagy
d./ a jelentkezők, hallgatók, oktatók, kutatók, dolgozók jogainak gyakorlásához és
kötelezettségeinek teljesítéséhez, a kedvezményekre való jogosultság megállapításához,
elbírálásához, igazolásához, vagy
e./ a rendelő egykori rezidenseivel való kapcsolattartáshoz, valamint pályakövetéshez
szükséges.
(3) Különleges adat akkor kezelhető, ha
a./ az adatkezeléshez az érintett írásban hozzájárul, vagy
b./ nemzetközi szerződés végrehajtásához szükséges, vagy azt az Alaptörvényben biztosított
alapvető jog érvényesítése, továbbá a nemzetbiztonság, a bűncselekmények megelőzése
vagy üldözése érdekében vagy honvédelmi érdekből törvény rendeli el, vagy
c./ törvény szabályozza (gyógykezelés céljából történő adatkezelés), vagy közérdeken
alapuló célból elrendeli.
(4) Az érintettel az adatfelvétel előtt közölni kell az adatkezelés célját, valamint azt, hogy az
adatszolgáltatás önkéntes vagy kötelező. Kötelező adatszolgáltatás esetén meg kell jelölni az
adatkezelést elrendelő jogszabályt.
(5) A rendelő adatkezelését végző személyek kötelesek az általuk megismert személyes adatokat
titokként megőrizni, ilyen munkakörben csak az foglalkoztatható, aki titoktartási nyilatkozatot
tett.
(6) Az egészségügyi dolgozót, valamint az egészségügyi szolgáltatóval munkavégzésre irányuló
jogviszonyban álló más személyt minden, a beteg egészségi állapotával kapcsolatos, valamint
az egészségügyi szolgáltatás nyújtása során tudomására jutott adat és tény vonatkozásában,
időbeli korlátozás nélkül titoktartási kötelezettség terhel, függetlenül attól, hogy az adatokat
közvetlenül a betegtől, vizsgálata, vagy gyógykezelése során, illetve közvetetten az
egészségügyi dokumentációból vagy bármely más módon ismerte meg. A titoktartási
kötelezettség a rendelővel összefüggésben minden dolgozót kötelez. Az egészségügyi
ellátásban dolgozók titoktartási nyilatkozatot nem tesznek, a titoktartási kötelezettség
munkaköri leírásukban kerül rögzítésre.
(7) A betegellátót – az érintett választott háziorvosa valamint az igazságügyi szakértő kivételével
– a titoktartási kötelezettség azzal a betegellátóval szemben is köti, aki az orvosi vizsgálatban,
a kórisme megállapításában, illetve a gyógykezelésben vagy műtétnél nem működött közre,
kivéve, ha az adatok közlése a kórisme megállapítása vagy az érintett további gyógykezelése
érdekében szükséges.
(8) A titoktartási kötelezettség alól írásban felmentést adhat a beteg.
(9) Közölni lehet az érintett beteg hozzájárulása nélkül is a beteg további ápolását, gondozását
végző személlyel azokat az egészségügyi adatokat, amelyek ismeretének hiánya a beteg
egészségi állapotának károsodásához vezethet.
(10) Az orvosi titok védelme érdekében szükséges, hogy a rendelő valamennyi dolgozója
kötelezettséget vállaljon az orvosi titok megtartására. A kötelezettséget a dolgozó munkaköri
leírásában kell foglalni, illetve ahhoz csatolni kell. A hallgatói eskütételt követően az esküt
tettek névsorát a hallgatókkal aláíratva a hallgatói dokumentáció részeként kell megőrizni.
II. fejezet KÜLÖNÖS RENDELKEZÉSEK
Az adatkezelés általános célja, az adatvédelmi nyilvántartások
4.§
(1) A rendelő az adatkezelés eltérő célja alapján ügyviteli és nyilvántartási célú adatkezelést végez.
a./ Az ügyviteli célú adatkezelés az ügy nyilvántartásához (iktatásához), feldolgozásához kapcsolódik.
Alapvető célja az adott ügy megvizsgálásához, kérelem elbírálásához, az ügy lezárásához szükséges
adatok biztosítása. Az ügyviteli célú adatkezelés során a személyes adatok kizárólag az adott ügy
irataiban és ügyviteli segédleteiben szerepelnek, kezelésük ebből a célból csak az alapul szolgáló irat
selejtezéséig lehetséges.
b./ A nyilvántartás célú adatkezelés a Nftv., továbbá más jogszabályokban előre meghatározott
adatkörök alapján gyűjtött adatfajtákból álló adatállományt hoz létre, az adatkezelés időtartama alatt
biztosítva az adatok különböző jellemzők alapján történő visszakereshetőségét¸ lekérdezhetőségét.
(2) A nyilvántartási célú adatállományt kezelő szervezeti egység vezetője az új adatállomány
kialakítását a tevékenység megkezdése előtt 15 nappal bevezeti az adatvédelmi nyilvántartásba,
valamint szükség szerint az Info tv. előírása alapján előkészíti a nyilvántartásba vételi kötelezettség alá
tartozó adatállományokról a Nemzeti Adatvédelmi és Információvédelmi Hatóságnak (továbbiakban:
NAIH) címzett, az adatvédelmi nyilvántartásba történő bejelentésre irányulókérelmet.
(3) A nyilvántartási célú adatállományt kezelő rendelő vezető megadja az adatvédelmi nyilvántartási
számot.
(4) A rendelő adatvédelmi nyilvántartásba vétel az Adatkezelési Dokumentációs Lap (ADL) alapján
történik. Ezt a lapot a rendelő bármely alkalmazottja kitöltheti, Dr. Balogh Ágnes Emese felügyelete mellett.
III. fejezet A RENDELŐ ADATVÉDELMI RENDSZERE
A rendelő adatvédelmi felelőse
5.§
(1) A rendelő adatvédelmi felelőse Dr. Balogh Ágnes Emese
Adatszolgáltatási nyilvántartás
6.§
(1) Az adatkezelő és közérdekű adatszolgáltatás esetén ellenőrzi a jogszerűséget, valamint a minta
alapján adatszolgáltatási nyilvántartást vezet, amely tartalmazza az általa kezelt adatok továbbításának
időpontját, az adattovábbítás jogalapját és címzettját, a továbbított adatok körének meghatározását,
valamint az adatkezelést előíró jogszabályokban meghatározott egyéb adatokat.
Panaszkezelési nyilvántartás
7.§
A rendelőbe érkezett panaszokról (betegjogi, adatvédelmi, egyéb) és közérdekű bejelentésekről,
valamint a megtett intézkedésekről az adatvédelmi felelős nyilvántartást vezet.
IV.Fejezet EGÉSZSÉGÜGYI ADATKEZELÉSI SZABÁLYOK
Adatfelvétel
8.§
(1) Az egészségügyi és személyazonosító adatoknak a gyógykezelt személy (törvényes
képviselője) részéről történő szolgáltatása – az egészségügyi ellátás igénybevételéhez
kötelezően előírt személyazonosító adatok és az 1997. évi XLVII. törvényben foglaltak
kivételével – önkéntes. Abban az esetben, ha a gyógykezelt személy önként fordul a
rendelőhöz betegellátásért, a gyógykezeléssel összefüggő egészségügyi és személyazonosító
adatainak kezelésére szolgáló hozzájárulást – ellenkező nyilatkozat hiányában – megadottnak
kell tekinteni, és erről az érintettet, (törvényes képviselőjét) tájékoztatni kell.
(2) Sürgős szükség, valamint a gyógykezelt személy belátási képességének hiánya esetén az
önkéntességet vélelmezni kell.
Adat módosítás és törlése
9.§
(3)Az egészégügyi dokumentációban szereplő hibás egészségügyi adatot – az adatfelvételt követően
úgy kell javítani, vagy törölni, hogy az eredetileg felvett adat megállapítható legyen. A módosítást
kézjeggyel kell ellátni, elektronikus adatkezelés esetén a bejegyzést végző egyértelmű azonosítását és
a bejegyzés naplózását a rendszernek biztosítania kell.
Adatbiztonság
10.§
(1) Manuálisan tárolt adatok esetében a beteg személyes és egészségügyi adatait tartalmazó
egészségügyi dokumentáció célja, hogy támogassa a gyógyító-megelőző munkát, annak felügyeletét és
a betegek jogainak védelmét.
(2) Az egészségügyi dokumentáció a gyógyítási folyamat során mindazon helyeken jelen van, ahol az
ellátással kapcsolatos gyógyító-, ápolási-, ezekhez társuló kapcsolt-, illetve kiegészítő tevékenység
zajlik (pl. esetdokumentáció, finanszírozás)
Adatkezelő azonosítás
11.§
(1) Elektronikus adatkezelés esetén a számítógépbe való belépést felhasználó-jelszó páros biztosítja,
ezzel a belépéssel biztosítható a nyilvántartás vezetése és védelme is egyben.
(2) Az egészségügyi és személyi azonosító adat kezelésére jogosult:
a./ Rendelő főorvosa, egyben adatvédelmi felelős
b./ fogászati asszisztens
(3) Elektronikus adatkezelés esetén a belépő dolgozó részére a hozzáférési jogosultság megadását a
rendelő főorvosa adja meg. A dolgozó kilépésekor biztosítani kell a hozzáférési jogosultság
megszüntetéséről, és amint a hozzáférési jogosultság megszűnik, azt a kilépési adatlapon vezetni kell.
Eljárás az adatok sérülése esetén
12.§
(1) Az egészségügyi vagy személyes adatokat ért sérülés vagy megsemmisülés esetén a
rendelkezésre álló egyéb adatforrásokból meg kell kísérelni a károsodott adatok pótlását.
(2) A sérült adat pótlását fel kell tüntetni a jegyzőkönyvben, és alá is kell írni.
(3) Elektronikusan sérült adatok esetén a számítógépes nyilvántartási és kezelési rendszert
forgalmazó szolgáltató segítségét kell kérni, és jegyzőkönyvet kell felvenni arról, hogy a
titoktartási kötelezettség terhe őt is kötelezi.
Az adatkezelési rendszer sérülése, illetve károsodása esetére tervezett intézkedések
13.§.
(1) A rendszer működésképtelensége alatt az adatokat manuális módszerrel kell rögzíteni, és a
rendszer helyreállítását követően azokat a rendszerbe pótlólag felvenni.
Gyógykezelés céljából történő adatkezelés
14.§
(1) A beteg vizsgálatával és gyógykezelésével kapcsolatos adatokat az egészségügyi dokumentáció
tartalmazza. Az egészségügyi dokumentációt úgy kell vezetni, hogy az a valóságnak megfelelően
tükrözze az ellátás folyamatát.
(2) A gyógykezelés alatt az egészségügyi dokumentációban rögzíteni kell a szakmai szabályoknak
megfelelő adatokat. A kezelést végző orvos dönti el, hogy a szakmai szabályoknak megfelelően – a
kötelezően felveendő adatokon kívül – mely egészségügyi adat felvétele szükséges.
(3) Azon adatoknak a beteg adatlapjára történő felvételére, amelyek közvetlenül nem
kapcsolatosak a beteg gyógykezelésével, csak akkor kerülhet sor, ha azok a beteg ellátásával
relevánsak.
(4) A gyógykezelés során a dokumentációhoz, illetve a beteg személyes adataihoz kizárólag az
érintett személy gyógykezelését végzők férhetnek hozzá, ennek érdekében:
az elektronikusan tárolt betegadatok megnyitása során a képernyőt úgy kell elhelyezni, hogy azt
illetéktelenek még véletlenül se láthassák meg.
A gyógykezelés során jelenlévő személyek
15.§.
(1) A betegnek joga van ahhoz, hogy vizsgálatára és kezelésére olyan körülmények között
kerüljön sor, hogy azt a beleegyezése nélkül mások ne láthassák, illetve ne hallhassák, kivéve, ha
sürgős szükség és a veszélyeztető állapot esetén ez elkerülhetetlen. A beteg emberi jogait és
méltóságát azonban ilyenkor is tiszteletben kell tartani.
(2) A gyógykezelés során a kezelést végző orvos és a betegellátásban részt vevő más személyek
lehetnek jelen, valamint akinek a jelenlétéhez a beteg hozzájárult.
(3) Jelen lehet a beteg hozzájárulása nélkül a fogva tartott vagy szabadságelvonással büntetett
személy esetében a rendőrség hivatásos állományú tagja vagy a büntetés-végrehajtási szervezet
jogviszonyban álló tagja.
(4) Jelen lehet továbbá, aki a beteget már korábban kezelte.
(5) Az egészségügyi szakember képzés céljából jelen lehet:
a./ orvos, orvostanhallgató,
b./ egészségügyi szakdolgozó,
c./ egészségügyi felsőoktatási intézmény, szakközépiskola vagy szakiskola hallgatója, vagy
tanulója,
feltéve, hogy a megjelölt személy képzésére a rendelő ki van jelölve, vagy szerződést kötött az
oktatási intézménnyel. Ebben az esetben a gyógykezelt hozzájárulása nem szükséges, de a
tájékoztatása szükséges.
(6) A gyógykezelt személy kifejezett tiltakozásának ebben az esetben helyt kell adni.
Adattovábbítás a háziorvos, szakorvos részére
16.§
A kezelést végző orvos, az általa megállapított, a betegre vonatkozó adatokat külön kérésre –
amennyiben a beteg kifejezetten nem tiltotta meg – továbbítja a beteg háziorvosának. Amennyiben
a beteg ellátása során a tünetek más szakterületet is érintenek, és az orvos a beteg szakorvosi
beutalását látja célszerűnek, a beutalóra ráírhatja a betegség státusát, tüneteket, és kérheti a beteg
szíves ellátását. A gyógykezeltnek ilyenkor is lehetősége van a tiltásra.
Az egészségügyi dokumentáció tárolásának és archiválásának rendje
17.§.
(1) A papír alapú egészségügyi dokumentáció tárolásának és megőrzésének rendjére a hatályos
iratkezelési szabályzatnak, illetve ennek a mellékletét képező irattári tervnek az előírásait kell
alkalmazni.
(2) Az egészségügyi dokumentációk kezelése és tárolása során különös figyelmet kell fordítani a
jogosulatlan hozzáférés megakadályozására. A gyógykezelés alatt lévő betegekre vonatkozó
dokumentációkat is minden esetben olyan módon kell kezelni, hogy azokhoz csak az
ellátásban résztvevő, illetőleg munkakörükből kifolyóan arra jogosult személyek férhessenek
hozzá.
(3) A napi egészségügyi ellátás során már nem szükséges betegellátási dokumentumokat az
irattárba kell helyezni.
(4) Az irattárban őrzött betegellátási dokumentációkat érintő betekintés, másolatkiadás és
iratkölcsönzés esetében különös gonddal kell eljárni, hogy az adatokhoz történő hozzáférés
csak a jelen szabályzatban meghatározott esetekben és az arra jogosultak részére kerülhessen
biztosításra.
AZ EGÉSZSÉGÜGYI DOKUMENTÁCIÓ MÁSOLATA KIADÁSÁNAK RENDJE
Általános rendelkezések
18.§
(1) Az irat-betekintéssel, másolat kiadással kapcsolatos kérelmek intézése körében felmerülő
kérdésekkel a vezető orvoshoz kell fordulni.
(2) Amennyiben a kérelmet nem arra jogosult terjeszti elő, vagy jogosultságát nem igazoljam vagy
olyan adatok megismerését kívánja, melyekhez nincs joga, úgy a kérelmet el kell utasítani.
(7) Másolatot kiadni csak a költségek megfizetését követően lehet intézkedni, a másolatot át kell
vetetni a rendelőben maradó példányon kell átvetetni, dátum, aláírás.
(8) A költségekről nyugta, illetve számla is kibocsátható. Rögzíteni kell, hogy a költségtérítés alacsony
összegére tekintettel a rendelő mellőzi az átutalásos fizetési módozatot.
(9) Amennyiben az adatszolgáltatást nem az érintett kérelmezi, úgy a kérelmező – jogszabályon
alapuló adatkérelem kivételével – köteles igazolni személyi azonosságát és jogosultságát:
a./ az érintett személy saját kezűleg írt és aláírt felhatalmazásával, melyet két tanú előtt írt alá,
b./ elektronikus eszközön megírt, szerkesztett, kinyomtatott és saját kezűleg aláírt tanúk előtti
felhatalmazással, vagy
c./ az érintett teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt felhatalmazással.
Ezekben az esetekben a jogosultságot igazoló okiratot a kérelemhez kell csatolni.
((10) A kérelmező, vagy meghatalmazott személyazonosításra alkalmas igazolványának számát, és a
kérelem benyújtásának dátumát a kérelmet átvevő személy a kérelemre rávezeti és aláírásával látja el.
(11) A kérelmező, a részére kiadott papír alapú másolat minden oldalát a rendelő pecsétjével és
dátummal kell ellátni. Másolatkészítésnek minősül az elektronikus úton, adathordozóra készült
másolat is (ideértve: fénykép készítése, vagy szkennelés).
(12) Az elektronikus adathordozón kiadott másolat hitelesítése a másolatról készített írásos leírás tesz
tanúbizonyságot azzal, hogy a dokumentáció elektronikus terjedelmének, tartalmának rövid leírását,
összegzését a kiadó végzi el, és látja el pecsétjével, aláírással és dátummal.
Adatszolgáltatás az érintett saját adatairól
19.§.
(1) Az érintett jogosult tájékoztatást kapni a gyógykezelésével kapcsolatos adatai kezeléséről, a
reá vonatkozó egészségügyi és személyazonosítókat megismerheti, az egészségügyi
dokumentációba betekinthet, valamint azokról másolatot készíthet, vagy – saját költségére –
másolatot kaphat. (igénylési jog)
(2) A kérelmet az 1/a számú mellékletben foglalt adattartalommal kell felvenni. A dokumentáció
átadásához az 1/c. számú mellékletet (iratkísérő lapot) kell 2 példányban használni.
(3) Az érintett ellátásának időtartama alatt az adatigénylési jog gyakorlása az érintett és a
törvényes képviselőjén kívül az általa írásban meghatalmazott személyt is megilleti.
(4) Az érintett ellátásának befejezését követően az adatigénylési jog gyakorlása az érintetten és a
törvényes képviselőjén kívül az általa teljes bizonyító erejű magánokiratban felhatalmazott
személyt is megilleti.
Az adatkezelés időtartama
32.§.
(1) Az adatkezelés időtartama a jogszabály alapján kezelt adatok vonatkozásában, a jogszabályban
meghatározott időszak, az önkéntesen megadott adatok vonatkozásában határozatlan (azaz
visszavonásig) tartó.
(2) Az önkéntesen megadott adatok törlésre beérkezett kéréseket a rendelő vezető orvosa 8 naptári
napon belül törli.
(3) Amennyiben megállapítható, hogy az önkéntesen megadott adatok nem felelnek meg a
valóságnak, úgy a rendelő vezető orvosa dönthet az azonnali törlésről kérés nélkül is.
